2015. május 26., kedd

33 év után újra: kitört a Wolf vulkán a Galápagos-szigeteken

A Piton de la Fournaise látványos kitörése után egy újabb óceáni sziget vulkánja lépett akcióba. A Wolf vulkán (nevét Theodor Wolfról kapta, aki egy német természettudós volt, a Galápagos szigetek egyik nagy kutatója) hasadékából 33 év szünet után ömlik újra bazaltos láva. A vulkánkitörésnek nem volt sok előjele... Az első földrengés május 25-én, helyi idő szerint 0:50-kor (5:50 UT) jelentkezett a szeizmogramon, majd 1:58-kor (6:58 UT) egy erőteljes, 4,7 magnitúdójú, 10 km fészekmélységű földrengés kiséretében indult meg a vulkáni működés. Izzó lávacafatok csaptak fel, a vulkáni hamufelhő 10-15 km magasra emelkedett. Az első, éjjel készült képek fantasztikus látványt mutattak. Vöröslőn izzó hegyoldal, magasba csapó lávafüggöny, több ágban leereszkedő lávafolyam...
Látványos éjszakai vulkánkitörés az Isabela sziget északi részén lévő Wolf vulkán oldalában. Fotók: Diego Paredes

A hajnali órákban végzett repülőgépes megfigyelések szerint egy közel 1 km hosszú hasadékból csaptak fel a lávacafatok, majd sebesen indultak le a lávafolyamok a pajzsvulkán délkeleti oldalán. Az éjjeli órák alatt már közel 5 kilométer távolságba jutottak! Az első híradások aggódóan számoltak be arról, hogy veszélyben lehet a csak itt élő különleges rózsaszín leguán (Iguana rosada), azonban rövidesen kiderült, hogy szerencsére nincs erről szó.
A ma reggeli órákra a kitörés erőssége jelentősen csökkent, a helyi hatóságok igyekeznek felmérni az esetleges károkat. A lávafolyamok biztos nem veszélyeztették a helyi élővilágot, azonban a kitörés során jelentős mennyiségű kéndioxid is a légtérbe került, ami azért okozhat gondot.
A Wolf vulkán elhelyezkedése, alul pedig az 1992 után mért felszínalak változása - 59 centiméter emelkedése. Forrás: Marco Bagnardi

A Wolf vulkán a Galápagos szigetek legnagyobbik szárazföldjén, az Isabela sziget északi részén helyezkedik el. A sziget öt egykor különálló pajzsvulkán (Alcedo, Cerro Azul, Darwin, Sierra Negra és Wolf) egyesülésével alakult ki. Közülük a Wolf pajzsvulkánja emelkedik a legmagasabbra (1710 tengerszint feletti magasság), tetején egy 6x7 km kiterjedésű, és közel 500 méter mély kaldera található. A meredek (helyenként 35 fokos szögben dőlő) lejtőin a lávafolyamok gyorsan elérhetik a tengert. Az 1982-es lávaöntő kitörés szintén a délkeleti oldalban lévő hasadékrendszeren kezdődött, majd néhány nap múlva leállt. Ezt követően, egy kis szünet után azonban a csúcsi területen folytatódott tovább a vulkáni működés, mégpedig jóval intenzívebben. A kaldera belsejében több ponton csaptak fel lávaszökőkutak, a lávafolyam pedig 6 négyzetkilométer nagyságú területet fedett be, a kaldera alapzat felét. A kitörés egy héten keresztül tartott. A vulkáni működést a földköpeny mélyebb részeiből származó nagy magnéziumtartalmú, úgynevezett pikrites bazalt magma táplálja. Kérdés, hogy vajon a mostani szusszanásnyi szünetet követően folytatódik-e ismét a kitörés? Marco Bagnardi tavaly megvédett PhD dolgozatában a Galápagos szigeteken lévő vulkánok felszínalak változásaival is foglalkozott. Kimutatta, hogy 1992 és 2009 között több mint fél métert (pontosan 59 centimétert) emelkedett a pajzsvulkán felszíne. Ezt Bagnardi szerint az 1-3 km mélyen lévő magmakamrába érkező friss kőzetolvadék (kb. 5 millió köbméter mennyiségű) nyomóereje okozhatta. Ez azonban jóval kisebb mennyiség, mint amennyi a jóval aktívabb galápagosi vulkánok, a Cerro Azul, a Fernandina és a Sierra Negra alatt nyomul felfelé.

Best Blogger Tips

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése