2017. március 17., péntek

Etna: vonzások és veszélyek...

Egy aktív vagy potenciálisan aktív vulkán akkor is veszélyes, amikor éppen szunnyad (de bármikor, akár minden előjel nélkül is feléledhet és váratlanul kitörhet; l. pl a japán Ontake 2014-es kitörése) vagy amikor a kitörések inkább turistacsalogatóak. Az Etna évente százezrével vonzza a látogatóak, különösen akkor, amikor működésben van. A látványos lávatűzijáték kitörések vagy lávaöntések kiszámíthatónak tűnnek. Egy tűzhányó azonban bármikor képes váratlan dologra! Ezt tudni kell minden turistának, de még a szakembereknek is… még egy jól ismert vulkán is képes váratlan fordulatra!

Március 15 éjjele az Etnán.(Fotók: Francesco Tomarchio és Fabrizio Zuccarello)


Jó két héttel a korábbi látványos vulkánkitörés után az Etna március 15. reggel ismét munkába fogott. A földremegés intenzitása újra meredeken emelkedett és lávatűzijáték kitörések kezdődtek a Délkeleti kráter és az Új-Délkeleti kráter kúpjai között frissen felépült salakkúpon. Rövidesen láva buggyant ki és ereszkedett le a vulkán déli lejtőjén, követve a korábbi kitörés lávafolyamának útját. Estére a kitörés erőssége némileg gyengült, majd éjfél körül egy új hasadék nyílt a vulkáni kúp előterében és újabb lávafolyam indult el, most keleti irányban. A robbanásos kitörés eközben fluktuálva zajlott, ami már kisebb lávaszökőkutakat is eredményezett március 16. reggelén. A lávafolyam, mint valami bulldózer haladt lassan előre a havas felszínen és keresztezte azt a területet, ahová gyakran jöttek fel négy-kerék-meghajtású turistabuszok. Rövidesen elérte a Valle del Bove peremét, ahol aznap éjjel bukott át és folyt le a széles völgy meredek oldalán. Előtte azonban, a lávafolyam közelében majdnem tragikus esemény történt!
A lassan előrenyomuló lávafolyamot számos turista közelítette meg, ott volt a BBC forgatócsoportja és a közelben dolgoztak a cataniai INGV Etna Obszervatórium vulkanológusai is, akik a vulkáni működés folyamatát értékelték. A korábbi napokban sokan merészkedtek a lávafolyás közvetlen közelébe, mindez veszélytelennek tűnt. Nem sokkal dél után aztán egy váratlan esemény következett be. A Belvedere közelében járó láva frontját hirtelen egy robbanás vetette szét: fehér, vízgőz felhő emelkedett fel, amit az INGV webkamerái is rögzítettek. A helyszínen azonban más volt a helyzet: erős hanghatással szürke-barna színű kitörési felhő robbant ki és a környéken záporoztak a kisebb-nagyobb izzó lávadarabok. A BBC kamerái rögzítették ezt a drámai közel fél percet:



A szétrepülő izzó lávadarabok tíz személyt sebesítettek meg, köztük volt barátom, kollégám Boris Behncke vulkanológus is, aki az Etna egyik legjobb ismerője. Szerencsére kisebb horzsolással megúszta, ahogy a BBC TV stábjának tagjai és a turisták is. Az eset azonban figyelmeztető volt: ennél nagyobb baj is lehetett volna! De mi is történt? Hogyan lehet az, hogy a lávafolyam elején következik be robbanásos kitörés? A láva eddig is havas felszínen folyt, hasonlóan a korábbi kitörésekhez. Mi vezetett akkor ehhez a váratlan eseményhez, egyáltalán miért nem olvad el gyorsan a hó, ahogy a több, mint 1000 fokos láva ráfolyik? Ehhez érdemes megnézni egy másik videofelvételt, ami a Tolbacsik 2013-as vulkáni kitörését mutatja. A jelenségről Ben Edwards és csapata jelentetett meg tanulmányt a Nature Communications folyóiratban. A vastag hótakaróra folyó láva egy része mélyen benyomul a hóba és feltornyosítja, egy másik lávafolyam viszont sokáig zavartalanul halad előre, mígnem egyszer egy szürkésbarna hamufelhő robban ki belőle:



Az Etna két héttel korábbi lávaöntő kitörése után is lehetett látni, hogy a friss láva alatt megmaradt a hó. Pedig a hőmérséklet különbség több, mint 1000 fok! A magyarázat a láva fizikai tulajdonságában keresendő. A lávafolyam ugyanis jó hő megtartó képességű, aminek oka az, hogy a felszínén egy hirtelen megdermedt, kőzetüveges kéreg alakul ki, ami jól szigetel. Ahogy halad előre a vastag lávafolyam, a hó egy része előtte felolvad, azonban a túlhevített hó hirtelen vízgőzzé alakul, ami fehér felhő formájában illan el. Ez veszélytelen, azonban mi történik a láva alatt? A láva és hó között egy vékony vízgőz réteg alakul ki. Ez megakadályozza a láva és a vízgőz réteg alatti olvadékvíz keveredését és ez az állapot hosszasan fennmaradhat, a láva haladhat előre akár több száz métert is. A gond akkor kezdődik, ha a vízgőz réteg felszakad és a láva az olvadékvízzel keveredik. A láva belsejébe jutó víz hirtelen vízgőzzé alakul. Ez a halmazállapot változás térfogat növekedéssel jár. A láva frontján ez nem jelent problémát, a kitáguló vízgőz szabadon tud távozni. A láva belsejében azonban nincs erre megfelelő tér és ezért egy jelentős belső nyomás alakul ki. Ha ennek a belső nyomásnak a feszítőereje többszörösen meghaladja a láva szakító szilárdságát, akkor hirtelen történik a térfogat növekedés mégpedig a lávaanyag darabokra való szétvetésével. Ez maga az a robbanásos esemény, amit a kamcsatkai lávafolyam esetében is megfigyeltek, és ami március 16. kora délután az Etnán is történt.

A freatomagmás kitörési felhő közelről és Rebecca Morelle, BBC operatőr kabátja egy izzó lávadarab által okozott égési sérüléssel. (Fotók: Rebecca Morelle, BBC)


Ezt a folyamatot freatomagmás robbanásos reakciónak nevezik, ami a vulkáni működés során sok esetben bekövetkezhet. Felszín alatti víz és feltörő magma keveredése esetén heves robbanásos kitörést okoz, de ilyen jelenség figyelhető meg a hawaii Nagy-szigeten is, ahol az izzó láva jelenleg is az óceán vízébe ömlik. A freatomagmás robbanásos kitörés az egyik legveszélyesebb folyamat, mert kiszámíthatatlan, hirtelen következik be és nagy területet érint. Szerencsére a láva-hó találkozás esetében mindez viszonylag szűk területre jelent veszéylt. Az Etnán viszont pont ott zajlott ez, ahol emberek is tartózkodtak, ezért volt majdnem végzetes kimenetelű.

Március 16, késő délutáni paroxizmális kitörés a freatomagmás esemény után. (Fotók: Joseph Nasi és Gió Giusa)


Ez az esemény figyelmeztet, hogy még egy békésnek tűnő vulkánkitörés esetében is történhet kis valószínűségű, de súlyos következményekkel járó folyamat. Ezt tudni kell mindenkinek, azoknak különösen, akik akár most is az Etnára készülnek, hogy megcsodálják a természet e különleges jelenségét!

Vulkánok: vonzások és veszélyek - e kettősséget tartsa mindenki szem előtt, mert ilyenek a tűzhányók!


A vulkáni működés e bejegyzés írása során is tart.

Frissítés (2017.03.18. 11:55)

A vulkáni kitörés tovább zajlik, a lávafolyam a Valle del Bove völgyének meredek lejtőjén ereszkedik lefele, pompás látványt nyújtva a környező településekről.

Március 18, izzó lávafolyam ereszkedik le a Valle del Bove völgyébe. (Fotók: Francesco Tomarchio és Giuseppe Famiani)


Frissítés (2017.03.18. 19:00)

...és ismét a potenciális veszélyek! Ma délután a Valle del Bove meredek lejtőjén leereszkedő láva frontja több alkalommal is leomlott és ez lokális piroklaszt-árakat eredményezett. Szerencsére a Valle del Bove völgyében nem veszélyeztetett senkit, azonban ismét egy olyan jelenség, amivel számolni kell még egy csendesnek tűnő lávafolyás esetében is, amennyiben meredek lejtőn ereszkedik le. Hasonló jelenségek nem ritkák a guatemalai Fuego tűzhányón. Az Etna esetében a piroklaszt-árak létrejöttéhez azonban hozzájárulhatott ismét csak a hólével való keveredés és a freatomagmás robbanás, amire a messziről is látható, felemelkedő szürke mellett a fehér színű felhő utal. Orazio Furia remek képei közelről is mutatják az Etnán ritka, de nem példa nélküli, jelentős veszélyt jelentő piroklaszt-árat. Figyelmeztet, hogy egy lávafolyással járó kitörés esetében is kell ilyen jelenséggel számolni, aminek a hatótávolsága akár több kilométer lehet!

Március 18. délután többször is leomlott a Valle del Bove völgyébe ereszkedő lávafolyam frontja, hóval keveredve freatomagmás robbanást és kisebb piroklaszt-árakat okozva. (Fotók: Chiara D'Amico fotója és webkamera felvétel)

Közelről a március 18. délutáni láva-hólé keveredés okozta freatomagmás robbanásos esemény piroklaszt-árja. (Fotók: Orazio Furia)

Best Blogger Tips

2017. március 1., szerda

Hosszú szunnyadás után látványos ébredés: ismét Etna kitörés show!

Ha az Etna kitör rögtön a média hírek középpontjába kerül. Valóban, a robbanásos kitörések látványosak és ilyenkor özönlenek a szebbnél szebb felvételek. Persze van olyan média hír, ami a "Fake media news", azaz az inkább a feltűnésre, meghökkentésre törekvő fals hírszolgáltatást követve a valóságtól messze elrugaszkodva, minden alapot nélkülöző módon számol be a vulkáni eseményről. Az angol nyelvű Express hírportál valószínűleg már most megkaphatja az év legmeghökkentőbb fals tájékoztatási díját, hiszen a vulkáni működést övező pánikról és még Bukarestet is veszélyeztető hamuhullásról vizionál. Valójában, a jelenlegi vulkánkitörés egyelőre békés módon és szemet csalogatóan zajlik. Bár készültségbe helyezték a légiforgalmi irányítást, azonban még nincs szó a cataniai reptér lezárásáról! Tudni kell azonban, hogy a kitörés jellege bármikor erősödhet és ebben az esetben előfordulhat légtérzár (Bukarest azonban továbbra is biztonságban lesz! ;-)).

Így indult a vulkánkitörés február 27-én este...(Fotók: Boris Behncke és Giuseppe Tonzuso)


és így folytatódott másnap, február 28-én(Fotók: Boris Behncke és Fabrizio Zuccarello)


Az Etna jó nyolc hónap szunnyadás után aktivizálódott. Habár a mostani kitörés viszonylag váratlanul indult, ahogy ez általában szokott, a földremegés intenzitása hirtelen emelkedett és kezdődött a környező településekről is jól látható lávatűzijáték kitörés a csúcsi területen, azonban mindezt több hetes gyenge, csak a vulkanológusok által követett robbanásos vulkáni működés előzte meg. Sőt, az előjáték egészen idén januárjáig megy vissza, amikor időszakos kis hamu kilövellések mutatták az ébredezés jeleit. Február 27-én délután azonban egyre magasabbra csaptak fel az izzó lávacafatok, a kitörés helye a Délkeleti kráter és az Új-Délkeleti kráter kúpjai közötti nyereg volt. Egy nap alatt egy tekintélyes méretű salakkúp nőtt ki, aminek magassága már az Etna legmagasabb pontjával vetekszik és könnyen lehet, hogy néhány nap múlva változik a tűzhányó tengerszint feletti magasságának értéke (a jelenlegi legmagasabb pont az Északkeleti kráter kúpján van, ami 3329 m tszf)! A kitörések pulzálva zajlanak, jól látható a felszínre jutó méretes gázbuborékok szétpattanásai, az ezzel járó, különösen az éjszakai órákban látványos lávatűzijáték kitörés. A salakkúp déli oldala hamarosan felnyílt és már másnap izzó lávafolyam ereszkedett déli-délnyugati irányban. A tipikus rögös, azaz aa-láva frontjának vastagsága a 2-3 métert is elérte. A láva több nyelvben halad előre a még havas felszínen, ezzel különleges, kontrasztos látványt nyújtva. A színpadi bemutatóhoz aztán csatlakozott a központi kráter is, ahonnan időszakos sötétszürke hamu kilövellés történik.

Február 28-án már vastag aa-láva nyelvek ereszkedtek le a friss salakú déli lábától kiindulva...(Fotók: Boris Behncke és Giuseppe Tonzuso)


amelyek éjszaka fantasztikus látványt nyújtottak!...(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)


A vulkáni működés a bejegyzés írása, március 1-én, késődélután is töretlenül zajlott. Az ilyen vulkáni működés akár néhány napig is eltarthat, azonban bármikor be is fejeződhet. Egy harmadik lehetőség, hogy a korábbi évek kitöréseinek koreográfiáját követve ez a vulkáni működés egy több száz méter magasba tornyosuló lávaszökőkút kitörésbe megy át, miközben akár 10 kilométer magasba is emelkedhet a vulkáni hamuoszlop. Mindez a felszín alatti eseményektől függ. Amennyiben friss gázokban gazdag magma nyomul felfelé nagyobb mélységből, akkor ez utóbbi lehetőség valószínűsíthető. Ha egy sekélyebb magmatározóból táplálkozik a kitörés, akkor a csendesebb kitörések folytatódhatnak. Mindebben fontos információt adhat a felszínre jutott vulkáni képződmények kémiai összetétele, a benne lévő kristályos fázisok megjelenése és kémiai összetételbeli változásai. Amit jelenleg tudunk, hogy nincs jelentősebb felszín emelkedés, azaz vélhetően nem történik nagy mélységből, nagyobb térfogatú magma felnyomulása. Így egyelőre vélhetően marad e szemet gyönyörködtető vulkáni működés élvezete, a vulkáni működés ünnepe!
Ahogy a fejlemények alakulnak, úgy nyújtunk további tájékoztatást. Addig is kövessék a napra- és órakész információkat nyújtó Tűzhányó blog Facebook csoportjának híreit!


A látványos vulkáni működés március 1-én is rendületlenül zajlott.(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)

Boris Behncke, az Etna obszervatórium neves vulkanológusa az alábbi 2,5 perces videofelvételen keresztül mutatja be az Etna jelenlegi kitörésének minden szépségét!

A látványos vulkáni működés március 1-én is rendületlenül zajlott.(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)


Frissítés (2017.03.02. 08:45)
Úgy tűnik valóban a bejegyzésben valószínűsített kimenet jött be, miszerint nincs egyelőre jelentősebb magma utánpótlás, a lávatűzijáték kitörés nem vált paroxizmális lávaszökőkút kitörésbe. Március 1. éjjel már erősen csökkent a vulkánkitörés intenzitása, ma reggelre pedig már csak időszakos hamu kilövellések voltak, a lávatűzijáték kitörések megszűntek. Kérdés, hogy ismét hosszabb pihenő következik vagy tartogat még valami váratlant a szicíliai hölgy?

Így búcsúzott - egyelőre - az Etna legfrissebb kitörési fázisa: stromboli-típusú lávatűzijáték a Hold bűvöletében március 1 estéjén.(Fotó: Gió Giusa)


Best Blogger Tips

2017. január 5., csütörtök

2016 emlékezetes vulkánkitörései

Melyik volt a legemlékezetesebb vulkánkitörés 2016-ban, melyik tűzhányó érdemelheti ki az év vulkánja címet? Erik Klemetti Eruptions blogján mindig megszavaztatja erről olvasóit, a voksok alapján 2009 óta olyan vulkánok érdemelték ki ezt a címet, mint a Szaricsev (2009), az Eyjafjallajökull (2010), a Puyehue-Cordón Caulle (2011), a Tolbacsik (2012), az Etna (2013), a Holuhraun-Bárdarbunga (2014) és a Colima (2015). Vajon ki kerül e díszes társaságba 2016-ban? Nem könnyű a döntés, a kérdés az, hogy a szavazók mit részesítenek előnyben: a folyamatos aktivitást (pl. Sinabung, Santiaguito vagy Fuego), a különleges eseményt (pl. Kilauea, Hawaii vagy Piton de la Fournaise, esetleg Bogoslof), vagy a veszélyes helyzetet (pl. Barujari), esetleg a háttérben csendben, de látványosan történő működést (pl. Kljucsevszkoj vagy Sivelucs)? Nos, itt egy képes lista, lehet választani!

Megítélésem szerint a legesélyesebb jelölt: Sinabung, Szumátra, Indonézia - jelenleg a Föld egyik legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója. 2016-ban is folytatódtak a lávadóm kitüremkedések és izzófelhők lezúdulásai, ami mellett látványos vulcanoi-kitörések zajlottak(Fotók: Sadrah Peranginangin)


Tavaly éppen lemaradt az első helyről, most beérhet: a Tűz-hegye, azaz Fuego, Guatemala. 2016-ban 16 paroxizmális kitörése volt látványos lávaszökőkutakkal és a meredek hegyoldalon lecsorgó lávafolyamokkal (Fotók: Martin Rietze)


Már 34 éve folyamatosan zajlik a hawaii Nagy-szigeten a vulkáni működés. Idén különleges látványosság volt az óceánba folyó láva! (Fotók: David Ford és Martin Rietze)


Egy másik esélyes guatemalai tűzhányó: a Santiaguito Caliente lávadómja váratlan heves robbanásos kitörésekkel hívta fel magára a figyelmet, amikor pedig szünetelt a vulkáni működés akkor laharok veszélyeztették a környéket! (Fotók: INSIVUMEH és Eric Colop)


2016-ban két látványos vulkánkitörés zajlott az Indiai-óceán területén lévő, francia fennhatóságú vulkáni szigeten: Piton de la Fournaise! (Fotók: Ilotdrones és Luc Perrot)


A Rinjani kaldera 2016-ban közel 100 ezer látogatót vonzott, a turisták fele külföldi volt. Szeptemberben a Barujari vulkáni kúp egy váratlan kitörése nyomán fejvesztve menekültek az éppen úton lévők. Közel 1000-en voltak a helyszínen, szerencsére tragédia nem történt! (Fotók: Giuseppe Salerno)


A képek alapján bizonyára az egyik nagy esélyes lenne az év tűzhányója címre, de a nagy távolság kevéssé irányítja rá a figyelmet: a Kljucsevszkoj látványos lávatűzijáték kitörésekkel és lávafolyamokkal szinte végig aktív volt az év második felében és egy-egy nagyobb kitörése a légi közlekedésre is veszélyt jelentett (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Denis Bugykov)


Szintén messze a média szeme elől elrejtve dolgozott keményen Kamcsatka másik folyamatosan aktív tűzhányója, a Sivelucs - több nagy robbanásos kitörése volt, amikor a vulkáni hamufelhő közel 1000 km messze sodródott, a lezúduló piroklaszt-árak pedig több mint 10 km távolságba jutottak! Szerencse, hogy a vulkán nem egy sűrűn lakott területen van! (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Szergej Makurin)


Tavaly az év tűzhányója volt, idén az év vége felé erősített újra bele és mutatott látványos kitöréseket a mexikói Colima (Fotók: Hernando Rivera és Julie Roberge)


Bizonyára az év meglepetés vulkáni kitörése, ahol még műszeres megfigyelés sincs: Bogoslof, Aleuti-szigete (Fotók: Paul Tuvman és AVU USGS)


2016-ban egy látványos kitörése volt csupán, azonban az egyik leginkább fotogén tűzhányó: Etna (Fotók: Alessandro Lo Piccolo és Joseph Nasi)



Best Blogger Tips

2016. december 13., kedd

Paektu: egy vulkán, ami még a legzártabb ország kapuját is kinyitotta

Paektu, Baekdu, Csangbaisan - egy vulkán, amelynek különböző neve van, egy vulkán, ami az elmúlt 2000 év egyik legnagyobb kitörését produkálta, egy vulkán, amiről sokáig nagyon keveset lehetett tudni, azonban az elmúlt évtizedben olyas valamit művelt, ami önmagában is különleges: kinyitotta egy zárt ország, Észak-Korea kapuit a nyugat felé. A vulkán helyzete különleges! Nem csak földtani értelemben, hanem azért is, mert két ország határán fekszik. Kína és Észak Korea határa pontosan átvágja a tűzhányó kráterét, s mi több, Dél-Korea is számon tartja a határt, magáénak követelve a teljes hegyet. A vulkán mélyen beivódott mind a koreai, mind a kínai kultúrába és történelembe, szent hegyként tisztelik. Nemzetközi szinten azonban csak akkor vált ismertté, amikor 2002-2005 között földrengésrajok rázták meg a tűzhányót és komolyan felvetődött egy közelgő vulkánkitörés esélye. Felgyorsultak a kínai vulkanológiai kutatások, majd 2011-ben Észak-Korea is egy óriási lépést tett: angol és amerikai vulkanológusokkal kezdett együtt dolgozni, hogy jobban megértsék a tűzhányó természetét, értékelhessék jövőbeli kitörésének lehetőségét. A vulkán és Észak-Korea különleges kulturális és politikai kapcsolata jelentős hangsúlyt kapott Werner Herzog Clive Oppenheimer vulkanológussal forgatott, közelmúltban bemutatott kiváló dokumentumfilmjében (Into the Inferno) is.

A Paektu tűzhányó a világűrből (Forrás: NASA Earth Observatory) és a széles, tó vizével kitöltött központi kalderája közelről (Fotó: Kayla Iacovino)


Menjünk a Paektuhoz!
"Menjünk a Paektuhoz!" - énekelik önfeledten Észak-Korea óvódásai, felnőttjei, mert hogy a vulkán Korea történelmileg kiemelkedő jelentőségű hegye. A koreai mitológia szerint itt volt Dangun szülőhelye, aki az első koreai királyságot alapította. A jelenlegi kitüntetett szerep azonban egy közelebbi történethez kapcsolódik. A tűzhányó oldalát borító sűrű erdősség kitűnő búvóhely volt a Japán megszállók ellen harcoló koreai csapatoknak. Itt szervezte az Észak-Korea megalapítójaként tekintett Kim Il-sung (Kim Ir Szen) is partizánharcát, és ide teszik fiának, Kim Jong-il (avagy Kim Dzsongil) szülőhelyét, aki a hivatalos észak-koreai verzió szerint vulkán egy titkos katonai támaszpontján látta meg a napvilágot. Kim Dzsongil 1994-től 2011-ig vezette az országot, ő "Észak-Korea Kedves Vezetője" vagy egyszerűen csak a "Nagy Vezető". Kijelölt szülőháza azóta is zarándokhely, a kráterperemen pedig éneklő katonák és iskoláscsoportok adóznak emlékének. Természetesen a jelenlegi vezető, Kim Dzsongun, Kim Dzsongil legkisebb fia is többször látogatást tett a tűzhányón, dacolva az erős hófúvással. A hagyomány, a vulkán szimbolikus, kitüntetett szerepe tovább folytatódik Észak-Korea életében. A vulkán jelentőségét tükrözi az is, hogy a Paektu megjelenik Észak-Korea címerében is.

Észak-Korea meghatározó vezetői, Kim Ir Szen és Kim-Dzsongil a Paektu tűzhányó krátere előtt, ahol a jelenlegi vezető, Kim Dzsongun is gyakran megjelenik, dacolva az időjárás viszontagságaival.


Kolosszális kitörés több mint ezer éve
A Paektu egy tipikusan lusta, aluszékony vulkán, amelyik az elmúlt tízezer évben bizonyítottan csupán 10 alkalommal ébredt fel. A vulkáni működés kezdete azonban jóval régebbre tehető. Mintegy 23 millió éve bazaltos láva ömlött a felszínre, ami jó 8 millió éven keresztül egyre növesztett egy kiterjedt pajzsvulkánt. Ezt követően majd 10 millió év szünet következett, és 1-5 millió évvel ezelőtt újabb bazaltos magma tört fel. Mintegy 1,5 millió éve jelentős változás következett be, a felszínre törő magma már viszkózusabb, trachitos összetételű volt, ami tükröződött a tűzhányó megváltozott alakjában: egyre meredekebb oldalú vulkáni kúp kezdett el kimagasodni. Jó 5 ezer évvel ezelőtt egy hatalmas robbanásos kitörés rázta meg a hegyet és rakott le több méter vastag sárga vulkáni üledéket a környékre. Ezután ismét több ezer éves szünet következett, majd a legfrissebb szénizotópos elemzések szerint 946-ban egy ennél is nagyobb, az 1815-ös Tambora kitöréssel vetekedő vulkánkitörés történt, amit Millennium-kitörésnek, azaz Ezredéves kitörésnek neveztek el, mivel sokáig úgy vélték, hogy ez pontosan 1000-ben következett be.
A korabeli dokumentumok félelmetes mennydörgésekről, fehér hamuesőről írnak még 1000 kilométer távolságban is. A kolosszális kitörés hamuanyagát Japánban is több centiméter vastagságban megtalálták, sőt üvegszilánk szemcséit meglelték a Grönlandon mélyített fúrások jégmintáiban is. A felszínre tóduló vulkáni anyag térfogatát több, mint 100 köbkilométer nagyságúra teszik (ezzel a kitörés eléri a VEI=7 fokozatot), a vulkáni hamufelhőbe kerülő kéndioxid gáz mennyiségét pedig egy friss, két hete megjelent tanulmány 45 millió tonnára becsülte, ami jóval meghaladja a Tambora által kibocsátott, és szerte a Földön globális lehűlést eredményező kéndioxid mennyiséget! Miért nem okozott komoly lehűlést, a Tambora 1815-ös kitörését követő klimatikus hatást ez a vulkáni működés? A recept nem működött tökéletesen, azaz ehhez a vulkán nincs a legoptimálisabb helyen, azaz az egyenlítői övben. Az északabbi fekvés megfelelő volt ahhoz, hogy a vulkáni üvegszemcsék eljussanak Grönland fölé, azonban a vélelmezett kéndioxid gázban gazdag kitörési felhő nem tudott nagy területen eloszlani, de az sem kizárt, hogy kén-tartalma kisebb volt a most becsült értéknél, amint azt korábban egy másik tanulmány állította. Mindenesetre a Paektu 946-os kitöréséhez nem kapcsolódik jelentősebb szulfát szennyezés a jégfurat mintákban.


A kolosszális Ezredéves kitörés egy piciny darabja: a felhabosodott magmát képviselő horzsakő szemcsében egy plagioklász kristály ül (Shane Cronin elektronmikroszondás felvétele). Jobbra: a 946-os kitörés felszínen oldalirányba lezúduló, mindent elsöprő forró vulkáni törmelékárai 20-50 kilométer távolságba jutottak el (Angelo Paone és Sung-Hyo Yun térképe).


Egy veszélyes, mozgolódó tűzhányó a határon
A 946-os kitörés óta a vulkán nagyobb kitörést nem mutatott, a nem több mint féltucat kitörés utolsó eseménye 1903 áprilisában történt, ami csak lokális jellegű volt. 2002 és 2005 között azonban számtalan földrengés pattant ki a vulkán alól, felszíne néhány millimétert emelkedett. Nem volt kétség afelől, hogy friss magma nyomult a szunnyadónak vélt vulkán alá. Volt bőven rémület, kínai és koreai vulkanológusok is gyors munkába fogtak, a média közelgő pusztító kitörést vizionált. Míg a kínaiak egyre több tanulmányt jelentettek meg, a határ déli oldalán nem volt jelentősebb mozgolódás. Legalábbis egy ideig...

Hogyan lehet feltörni még Észak-Korea zárt országát is? - Ehhez egy vulkán kell!
A 21. század kezdetén már több százmillióan élnek potenciális vulkáni veszélyben. A potenciálisan veszélyes vulkánok közül számos áll folyamatos megfigyelés alatt, azonban a többségről nagyon keveset tudunk. Ennek oka alapvetően az, hogy olyan helyen találhatók, ahová nem könnyű eljutni a vulkanológusoknak, részben a nehéz terepi viszonyok miatt, részben azért, mert a tűzhányó olyan országban van, ahová nem biztonságos elutazni, illetve, amelyeket nemzetközi szankciók sújtanak. A vulkánok azonban nem ismernek határokat, kitörésük egyformán érint elmaradott és fejlett társadalmakat, demokratikus és diktatórikus országokat. Fontos tehát megismerni Szudán, Eritrea, Ruanda, Szíria, illetve Észak-Korea vulkánjait is! De hogyan lehet feltörni egy mégoly hermetikusan elzárt országot is, mint Észak-Korea? A receptről James Hammond, a londoni Birkbeck College szakembere számolt be rendkívül tanulságos cikkében.

James Hammond szeizmométert installál, Clive Oppenheimer pedig a Paektu ezredéves vulkánkitörésének üledékét tanulmányozza észak-koreai szakemberekkel


A Csangbaisan, avagy Paektu mozgolódása persze Észak-Koreában is nyugtalanságot okozott, azonban a reakcióidő ott lassabb. Végül 2011-ben tört meg a jég: hivatalos meghívót küldtek két brit vulkanológusnak, James Hammondnak és Clive Oppenheimernek, akik első nyugati tudósként látogathattak el az észak-korai vulkanológiai obszervatóriumba. Ekkor még közvetlenül nem beszélhettek a helyi vulkanológusokkal, azonban a mintegy 30 fő részvételével tartott hivatalos munkaértekezleten sikerült megfogalmazni két olyan kulcskérdést, ami alapján elkezdődhetett a tudományos együttműködés: (1) Mi a Paektu vulkán kitöréstörténete?; (2) Mi jellemzi a vulkán jelenlegi állapotát?
Az egyről kettőre jutás azonban korántsem volt egyszerű. A vulkán megfigyeléshez olyan eszközök szükségesek, amelyek messze kimerítették a szigorú nemzetközi szankciókat, továbbá meg kellett találni a hangot, a nyugati stílushoz messze nem szokott helyi emberekkel is. A britek a korábban Eritreában már bevált sikeres módszert követték (Eritreában a kontinentális riftesedés folyamatát tudták közvetlenül tanulmányozni, a közös kutatómunkát jelentős diplomáciai és tudománypolitikai előkészítés előzte meg. Ennek volt köszönhető, hogy friss adatokat tudtak szolgálni az éppen akkor, 2011-ben kitörő Nabro vulkán működéséről): világos tudományos cél lefektetése, lelkes közreműködés és az érdeklődés maximális fenntartása a partnerekben, nyitott kommunikáció, megvalósítható ígéretek és nem utolsó sorban, nagy fokú flexibilitás!
A recept bevált, bár a magnetotellurikus vizsgálatokat nem sikerült megvalósítani, a tudományos eredményeken kívül egyéb területen is felhasználható információk potenciális megszerzése miatt, azonban a telepített, nagy érzékenységű szeizmométerek, továbbá a begyűjtött kőzetminták elemzései felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltattak. A kutatásba végül amerikai szakemberek is bekapcsolódtak! Ez a különleges, a felmerült számos problémát a fenti recept alapján legyőző együttműködés végül 2016-ban hozta meg a gyümölcsét: a tudomány vezető folyóirataiban jelentek meg tanulmányok, amelyekben ézsak-koreai tudósok is részt vettek. Sőt, 2016. áprilisában olyan történt, ami még soha! Az amerikai AAAS (American Association for the Advancement of Science) Science Advances folyóirata észak-koreai szakember első szerzőségével publikált tudományos közleményt! Nem is akármilyet! A 2011-ben installált szeizmométerek által rögzített földrengés adatok alapján Ri Kyong-Song, valamint brit, amerikai és észak-koreai munkatársai kimutatták, hogy a vulkán alatt olvadéktartalmú magmás test van. November végén pedig jött a következő tanulmány, az amerikai Kayla Iacovino vezetésével, szintén a Science Advances folyóiratban.
"A kőfalak leomlanak" - hoz ez az együttműködés áttörést, nyitható-e tovább ez a rés, hogy Észak-Korea zárt közössége szorosabb nemzetközi kapcsolatot teremtsen? Valószínűleg ehhez még sok idő kell, ahogy ezt az együttműködést is számos időközi politikai affér nehezítette. Azonban, a Paektu vulkán egy különleges helyzetet teremtett, amit a brit és amerikai vulkanológusok kiváló diplomáciai érzékkel és flexibilitással oldottak meg: még ilyen helyzetben is felülemelkedhet a józan ész, a kinyújtott kezek találkozhatnak azért, hogy társadalmi berendezkedésen túl, legyőzve a politikai ellenszenvet, meg lehessen jobban ismerni a természeti veszélyeket, mert ahogy korábban is írtam: "A vulkánok nem ismernek határokat, kitörésük egyformán sújt elmaradott és fejlett társadalmakat, demokratikus és diktatórikus országokat", ez ellen pedig csak közös akarattal, nagy fokú bizalommal és flexibilitással, tudományos elkötelezettséggel, szakértelemmel lehet felvenni a harcot és lehet felkészülni közösen egy jövőbeli, számtalan veszélyt hordozó természeti eseményre. Mert igen, ez a jelszó: "Menjünk a Paektuhoz!"

Best Blogger Tips